2016. március 22., kedd

Az imádságról (1. rész)


Szri Szwámi Vishwananda egy Satsang során alábbi kérdésre válaszol: "Szeretett Szwámiji, miért imádkozik egy Mester? Azért imádkozzunk, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel, hogy túllépjünk a dualitás korlátain, hogy eggyé váljunk Istennel? A saját Gurunkhoz is imádkozzunk? Miért imádkozik a Mester? Értünk imádkozik? Azért imádkozik, hogy megmutassa nekünk az utat? S, hogyan imádkozzunk?"
Szri Szwámi Vishwananda válasza:
"Ez a kérdést igazán kedvelem. Már korábban is kérdezték tölem, hogy kell-e nekem imádkozni... Valójában nem, nem kell imádkoznom. Tudnotok kell, hogy egy Mesternek nincs szüksége arra, hogy imádkozzon. Még ha emberek írnak is nekem és én azt válaszolom nekik: 'Ne aggódj, imádkozni fogok érted.' Emlékeztek, hogy nemrégiben azt mondtam, hogy 'Egy anya mindent meghall!' Számára minden olyan mint egy ima, ami azonnal el jut hozzá.
Minden imádság.
Minden cselekedet, amit valaki tesz, egyben Istenhez szóló imádság is.
Nem arról van szó, hogy az ember leül és imádkozik. Persze, egy Mester megteszi ezt, hogy tanítsa az embereket arra, hogy.....
Tudjátok, amikor óvodába jártok, azt kell tanulnotok, amit az óvodában tanítanak. Amikor a következö szintre juttok és az általános iskolába kerültök, elöször az alsó tagozatba, ott már többet tanultok mint elötte az óvodában. Azután következik az általános iskola felsö tagozata, ahol még többet tanultok, mint az alsó tagozatban. És ez így megy tovább, amíg mesterré nem váltok. Ha pedig valamiben elértétek a mesterfokozatot, akkor mesteri módon oldotok meg mindent. Nincs már többé szerepe, hogy a Mesterek imádkoznak-e vagy sem, mert tudnotok kell, hogy egy Mester számára minden tett Istenhez szóló imát jelent."