Szrí Szwámi Vishwananda 2010-ben Gurupurnima alkalmából tartott beszédéböl részlet:
"Mint ahogy azt valamennyien tudjátok, holnap egy különleges nap lesz, mégpedig Gurupurnima. Az ember felteszi magában a kérdést, hogy miért van szükség egy Guru-ra. Sokan azt mondják: 'Nekem nincs szükségem rá, nincs szükségem tanítóra. Nincs szükségem senkire, hogy vezessen.' De ha nincs szükségetek tanítóra, ha nincs szükségetek egy vezetöre, akkor miért van az, hogy iskolába jártatok? Szükség van az iskolára, nem igaz?
Ugyanígy van ez a spirituális úton is. Isten két világot teremtett, gondolok itt most erre a világra. Az egyik a spirituális világ, a másik pedig az anyagi világ. Az anyagi világ csupán néhány dolgot kínál. Az emberek ezeket kergetik, ilyen a jólét, a hírnév, a hatalom. Végsösoron az emberek mind azokat a dolgokat keresik, amik csak ebben a világban léteznek és a fizikai szintre korlátozódnak. És amikor az emberektöl elveszik ezeket a dolgokat, mi marad ? Semmi. Nulla. Amikor megkérdik ezektöl az emberektöl, hogy 'Mit értél el az életben?' , azt fogják válaszolni, hogy 'Semmit.' Vagy elkezdenek valamit felsorolni, ami földi korlátokhoz kötödik. Ezzel szemben a spirituális élet, a spirituális világ az ellentéte mindennek, mert az ember arra vágyik, hogy megismerje Istent, arra vágyik, hogy megértse Istent és Ö utánna vágyakozik. Azonban cél nélkül, hogy tudná az ember, hogy merre akar tartani. Így bizony nagyon nehéz elérni a célt. És manapság az emberek nem igen tudják, hogy hogyan érhetik el céljukat és ezt a tudást csak egy Paramguru, egy Satguru képes megadni. Minden egyéb csak egy bizonyos pontig képes elvezetni benneteket, ezeknek pedig megvannak a korlátai és ezért mi történik végül is? Az ember bent reked ebben a körforgásban." Gondoljátok csak meg, micsoda kegyelemben részesít bennetek Isten. Elöször is, mert emberi testbe születhettetek meg, azután pedig hogy spirituális emberek vagytok, akik keresik az élet értelmét és szeretnék Istent megélni. Micsoda kiváltság!
8,4 millió életforma létezik a Földön és Isten titeket ajándékozott meg emberi testtel. Tudjátok, hogy a 8,4 millió életformából az emberi létforma a legmagasabb? Miért? Mert csak az ember rendelkezik elmével, neki van meg a gondolkodásra való képessége. Sajnos manapság szomorú látni, hogy az emberek ezt a képességet is elveszítik. Az elme, az ész csak az embereknek adatott meg. Ha egy lény egy állattestbe születik, úgy a tehenet tarjuk az állatfajok közül a legfejletebb lénynek de a tehén sem képes Istenmegvalósulásra. Milyen mértékü lehet egy tehén Bhakti-ja? Mennyi odaadásra képes? Egy tehén kizárólag a kötelességét képes elvégezni, az elme müködése csakis emberi kiváltság. Ha használjátok az elméteket és önértékelést végeztek, akkor ismerni fogjátok életetek célját. Tudni fogjátok, hogy merre tartsatok, máskülönben olyanok lesztek mint egy bábu, mint egy játékbaba. Azt fogjátok tenni, amit az emberek elvárnak töletek. Mert így müködik a világban a társadalom. Ha az ember a társadalom rabszolgájává válik, akkor bábuvá lesz. Ha azt várja el töled a társadalom, hogy jobbra tarts, akkor jobbra mész. Ha pedig azt akarják, hogy balra menj, akkor balra fogsz tartani. De mi történik veled e közben? Ha belemész ebbe, önmagadat veszíted el. Amikor elindultok egy spirituális ösvényen, az emberek ujjal mutogatnak rátok és azt mondják: "Miért követsz egy utat? Gyere velünk és élvezzük az életet." Ez úgy van, amikor kint vagytok a világban, sok barátotok van, de amint spiriuálissá váltok, meg fogjátok tapasztalni, hogy hányan maradnak az úgy nevezett barátokból. Hogy ez miért van így? Mert az a hír járja, hogy aki spirituális úton van, 'az egy kicsit bolond. Valójában ezek az emberek a spiritualitást az utolsó helyre teszik az életükben, pedig pont fordítva van: a spirituális ösvény a legmagasabb. Ezért tudják csak kevesen elérni azt. Csak kevesen részesülnek ebben az áldásban. Pedig az ember elmével áldott, mégis kevesen használják azt. A Védákban az áll, ha az ember nem használja az elméjét, akkor nem különb az állatnál. És ezzel emberkénti inkarnációjának célját elvesztegeti. Amikor megkérdezünk ilyen embereket (akik nem használják az elméjüket), hogy boldogok-e, gyakran azt válaszolják, hogy nem boldogok. Valójában azért, mert nem tudják, hogy mit akarnak valójában. Mert arra hallgatnak, amit mások mondanak. Mit tesztek, ha valaki azt mondja nektek, hogy a spirituális út nem hasznos? Rajta, mondjátok! Azt válaszoljátok, hogy 'Ez nem így van'? Ilyen állításon elgondolkodtok, nem? Képzeljétel csak el, amikor a spirituális út elején valaki elkezd nektek mindenfélét beszélni és megpróbálnak titeket meggyözni, hogy az út, amit választottatok, az nem a helyes út. Persze hogy ilyenkor felülkerekedik az elme. Tudjátok hogyan jönnek létre a mende-mondák? Elmesélek egy történetet egy királyról, akinek neve Kandalshena volt:
"Mint ahogy azt valamennyien tudjátok, holnap egy különleges nap lesz, mégpedig Gurupurnima. Az ember felteszi magában a kérdést, hogy miért van szükség egy Guru-ra. Sokan azt mondják: 'Nekem nincs szükségem rá, nincs szükségem tanítóra. Nincs szükségem senkire, hogy vezessen.' De ha nincs szükségetek tanítóra, ha nincs szükségetek egy vezetöre, akkor miért van az, hogy iskolába jártatok? Szükség van az iskolára, nem igaz?
Ugyanígy van ez a spirituális úton is. Isten két világot teremtett, gondolok itt most erre a világra. Az egyik a spirituális világ, a másik pedig az anyagi világ. Az anyagi világ csupán néhány dolgot kínál. Az emberek ezeket kergetik, ilyen a jólét, a hírnév, a hatalom. Végsösoron az emberek mind azokat a dolgokat keresik, amik csak ebben a világban léteznek és a fizikai szintre korlátozódnak. És amikor az emberektöl elveszik ezeket a dolgokat, mi marad ? Semmi. Nulla. Amikor megkérdik ezektöl az emberektöl, hogy 'Mit értél el az életben?' , azt fogják válaszolni, hogy 'Semmit.' Vagy elkezdenek valamit felsorolni, ami földi korlátokhoz kötödik. Ezzel szemben a spirituális élet, a spirituális világ az ellentéte mindennek, mert az ember arra vágyik, hogy megismerje Istent, arra vágyik, hogy megértse Istent és Ö utánna vágyakozik. Azonban cél nélkül, hogy tudná az ember, hogy merre akar tartani. Így bizony nagyon nehéz elérni a célt. És manapság az emberek nem igen tudják, hogy hogyan érhetik el céljukat és ezt a tudást csak egy Paramguru, egy Satguru képes megadni. Minden egyéb csak egy bizonyos pontig képes elvezetni benneteket, ezeknek pedig megvannak a korlátai és ezért mi történik végül is? Az ember bent reked ebben a körforgásban." Gondoljátok csak meg, micsoda kegyelemben részesít bennetek Isten. Elöször is, mert emberi testbe születhettetek meg, azután pedig hogy spirituális emberek vagytok, akik keresik az élet értelmét és szeretnék Istent megélni. Micsoda kiváltság!
8,4 millió életforma létezik a Földön és Isten titeket ajándékozott meg emberi testtel. Tudjátok, hogy a 8,4 millió életformából az emberi létforma a legmagasabb? Miért? Mert csak az ember rendelkezik elmével, neki van meg a gondolkodásra való képessége. Sajnos manapság szomorú látni, hogy az emberek ezt a képességet is elveszítik. Az elme, az ész csak az embereknek adatott meg. Ha egy lény egy állattestbe születik, úgy a tehenet tarjuk az állatfajok közül a legfejletebb lénynek de a tehén sem képes Istenmegvalósulásra. Milyen mértékü lehet egy tehén Bhakti-ja? Mennyi odaadásra képes? Egy tehén kizárólag a kötelességét képes elvégezni, az elme müködése csakis emberi kiváltság. Ha használjátok az elméteket és önértékelést végeztek, akkor ismerni fogjátok életetek célját. Tudni fogjátok, hogy merre tartsatok, máskülönben olyanok lesztek mint egy bábu, mint egy játékbaba. Azt fogjátok tenni, amit az emberek elvárnak töletek. Mert így müködik a világban a társadalom. Ha az ember a társadalom rabszolgájává válik, akkor bábuvá lesz. Ha azt várja el töled a társadalom, hogy jobbra tarts, akkor jobbra mész. Ha pedig azt akarják, hogy balra menj, akkor balra fogsz tartani. De mi történik veled e közben? Ha belemész ebbe, önmagadat veszíted el. Amikor elindultok egy spirituális ösvényen, az emberek ujjal mutogatnak rátok és azt mondják: "Miért követsz egy utat? Gyere velünk és élvezzük az életet." Ez úgy van, amikor kint vagytok a világban, sok barátotok van, de amint spiriuálissá váltok, meg fogjátok tapasztalni, hogy hányan maradnak az úgy nevezett barátokból. Hogy ez miért van így? Mert az a hír járja, hogy aki spirituális úton van, 'az egy kicsit bolond. Valójában ezek az emberek a spiritualitást az utolsó helyre teszik az életükben, pedig pont fordítva van: a spirituális ösvény a legmagasabb. Ezért tudják csak kevesen elérni azt. Csak kevesen részesülnek ebben az áldásban. Pedig az ember elmével áldott, mégis kevesen használják azt. A Védákban az áll, ha az ember nem használja az elméjét, akkor nem különb az állatnál. És ezzel emberkénti inkarnációjának célját elvesztegeti. Amikor megkérdezünk ilyen embereket (akik nem használják az elméjüket), hogy boldogok-e, gyakran azt válaszolják, hogy nem boldogok. Valójában azért, mert nem tudják, hogy mit akarnak valójában. Mert arra hallgatnak, amit mások mondanak. Mit tesztek, ha valaki azt mondja nektek, hogy a spirituális út nem hasznos? Rajta, mondjátok! Azt válaszoljátok, hogy 'Ez nem így van'? Ilyen állításon elgondolkodtok, nem? Képzeljétel csak el, amikor a spirituális út elején valaki elkezd nektek mindenfélét beszélni és megpróbálnak titeket meggyözni, hogy az út, amit választottatok, az nem a helyes út. Persze hogy ilyenkor felülkerekedik az elme. Tudjátok hogyan jönnek létre a mende-mondák? Elmesélek egy történetet egy királyról, akinek neve Kandalshena volt:
Egy nap a király háborúba indult. Mialatt háboruskodott egyik minisztere a következöt mondta a király titkárának: "Tudod-e, hogy a király meghalt?" Ès persze a király titkára nagyon megrémült. Azután egy Rishi érkezett a királyi palotába és kihírdette, hogy a király halott. Napokon át gyászolta a népe. Sírtak, ríttak, míg a harmadik napon visszatért a király és látta, hogy mindenki fehér ruhát visel. A hindu hagyomány szerint a gyász szine a fehér. Tehát a fehéret nem csak a spirtuális ösvényt járók viselik. Miért is a fehér szín? Mert azt jelképezi, hogy a régi Éned meghalt; azért viseltek fehéret, mert Isten felé tartotok.
A király tehát látta, hogy mindenki gyázruhát visel és megkérdezte: "Kit sírattok ennyire?" Amikor megtudta, hívatta a titkárát és kérdöre vonta: "Ki mondta neked, hogy meghaltam?" Titkára így válaszolt: "Tudod, a miniszer mondta nekem. Hívatta tehát öt is és a minisztere ezt mondta: "Hát nekem egy bizonyos faluban mondták a falubeliek, hogy 'Kandhalsena meghalt'. Tehát elmentek ebbe a bizonyos faluba és találkoztak ott egy fazekassal, aki keservesen sírt. Hívatták, hogy jelenjen meg a király elött. A király szigorúan kérdöre vonta: "Hogy merészeled azt állítani, hogy én meghaltam?" "De hát királyom, én nem állítottam azt, hogy meghaltál." "De hát mindenki azt mondja, hogy te azt mondtad 'Kandhalsena meghalt'. Igaz, azt mondtam, hogy 'meghalt Kandhalsena', de Kandhalsena a szamaram, és az tényleg meghalt." A király erre tudni akarta, hogy a fazekas miért nevezte el a szamarát Kandhalsena-nak. A fazekas pedig elmesélte: "Egy nap, amikor az öserdöben jártam, megláttam ezt a szamarat, ami emberi hangon szólt hozzám: "Kandhalsena vagyok és szeretnék veled menni. Vigyél magaddal és én minden kívánságodat teljesíteni fogom." A fazekas így hát magával vitte a szamarat, aminek ugyanaz volt a neve, mint a királynak és amikor a szamár meghalt a fazekas a szamarat siratta. Amikor tehát ezt meghallották az emberek, azt hitték hogy a király halt meg. Azért meséltem el ezt a történetet, hogy szemléltessem, hogy pletykák és mindenféle hiresztelések mennyire butává teszik az embereket. Az ember elveszíti a józan eszét, nem ismeri az igazságot és nem képes felismerni, hogy valójában mit is akar.
Tanuljátok meg tehát a szívetekre hallgatni, mert bármit is mondanak mások, abban mindig ott rejlik egy adag hazugság. De amit belül hallasz, abban ott van egy adag igazság." Sri Swami Vishwananda
Tanuljátok meg tehát a szívetekre hallgatni, mert bármit is mondanak mások, abban mindig ott rejlik egy adag hazugság. De amit belül hallasz, abban ott van egy adag igazság." Sri Swami Vishwananda
Bejegyzések
